Naplemente / Sunset

A veteményes a pihenőnapjait éli. Kiürültek az ágyások, alaposan megnyirbáltam az évelőket és a rózsákat egy következő, kora őszi virágzás reményében. Learattuk az első vetéseket. Levesekbe, köretekbe, salátákba került a sok finomság. Ezzel jelentős csúszásban vagyunk, mindezt hetekkel korábbra vártam, a másodvetések idejét júliusra, de talán a bolond időjárás az oka, hogy idén így alakult. A kitisztított sorok között most a sárga színek az uralkodók, amik késő délután kezdenek csak igazán ragyogni. A konyhakert új lakói a dísznapraforgók, szerintem minden változat egy tünemény. Szeretem ezt a napszakot, mikor közvetlenül naplemente előtt megváltoznak a színek és az illatok.

Már rendezgetem a vetőmagokat, mi kerülhetne még az üres helyekre.

Kedves, tapasztalt veteményező olvasóim, szívesen veszem a ti terveiteket is, nálatok mi kerül még ilyenkor a földbe?

Hírek a konyhakertből / News from the Vegetable Garden

A veteményes magához tért az utóbbi hetekben. A sok napsütés és a szeretgetés hatására úgy nő a gaz, mint a dudva. :) 

Ezért most igyekeztem kihagyni a fotókon a talajszintet, mert nyaralás után nem az volt az első dolgom, hogy oda térdeljek. De még csak nem is a második. Viszont nagyon örültem, hogy a zöldségek is nagyot nőttek, mire hazajöttünk. Azóta már a fazékba is került belőlük, és bizony nincs jobb a saját termesztésű finomságoknál.

Lunch / Ebéd

Érnek szép sorban a karalábék, a fotón talán nem is látszik annyira, de ma is hatalmas fejeket szüreteltünk, zsengéket és istenien ízleteseket. Életem első termesztése, ha én ezt sejtettem volna....na, de majd jövőre többet ültetek belőlük. :)  Klasszikus töltött karalábé nálunk nem szokott lenni, mert a kölkök bizonyos ételekről még mindig ránézésre döntenek, és bevallom, rakott változatban elkészítve én is jobban szeretem. Az ízek gyakorlatilag ugyanazok, abszolút hozza nekünk, felnőtteknek a gyermekkori, nagymamás nyarak emlékét. 

Az ebéden túl a mai szüretelős napunk eredménye fiatal mángold levelekkel egybesütött omlett volt reggelire, és jutott egy-egy maréknyi finomság a vacsora mellé is. Ahogy legutóbb említettem, a legnagyobb izgalmam továbbra is, hogy lesz-e saját kukoricánk, de mintha már alakulnának a csövek....és az első padlizsánbabát is megtaláltuk ma. :)

Hírek a konyhakertből / News from the Vegetable Garden

A hidegre érzékeny növények magjai még csak ezen a hétvégén kerülnek a földbe. Most fogom kiültetni a palántákat is, a növényfuttatók már mind a helyükön állnak, így az érzékeny kis palánták rögtön a támasztékuk mellé kerülnek majd. A korábbi vetéseket minden nap öntözöm, és a veteményest kiegészítő évelő virágok is szépen fejlődnek, bimbósak a rózsák, nyílik a klemátisz, gólyaorr, nőszirom, szépen hajtanak a levendulák. 

Lassacskán egyre több frissen fogyasztható zöldségünk lesz a kiskertből.

Ma ezek a színes - sárga, fehér, piros és lila - retkek vannak soron. 

Hírek a konyhakertből / News from the Vegetable Garden

Beköszöntött az első ősz a kis veteményeskertünkbe is. Egész nyáron szedtük a finomságokat az ágyásokból, minden frissen, vegyszermentesen került az asztalra. A konyhakert fenntartásának tudományát tanulom, gyakorlom, de nem feszülök túl a dologban. Jött-ment itt is néhány kártevő, megszenvedték a növények a forróságot és a túl sok esőt is. Írogattam egy jegyzetben nagyjából, hogy mi történt tavasz óta, hogy jövőre jobban tudjam hasznosítani a kezdeti tapasztalatokat. A kímélő, vegyszermentes permetezésben való elmélyülésre bevallom, nem volt időm az idén, így semmit a világon nem kaptak a zöldségek. Igyekeztem a kölcsönös védelemre figyelve ültetni a növénytársításokat, jó minőségű, tápanyagdús talajba ültetni, van viszont, ami túlságosan is jól érzi magát, jövőre csínján kell bánni a magvetéssel. Fontos, hogy csinos is legyen, és a behatárolt lehetőségeket maximálisan jó beültetésekkel tudjam kihasználni. 

A fotón a ma reggeli szüret eredménye látható. Mángoldot pl. soha nem használtam a konyhában, de most, hogy a kertünkben is van, megszerettük. Olyan gyönyörű leveleket növeszt és annyira gusztusosak a többféle színben pompázó szárak, hogy végérvényesen rákaptunk :)

Ha hamarabb rájövök, hogy ez mennyire jó dolog lesz, már hamarabb kidobtam volna innen, az előkertből a buxusokat.

De most már minden jó, előbb-utóbb a helyükre kerülnek a dolgok, ha odafigyelünk az igényeinkre és, hogy mibe érdemes vagy nem érdemes az erőnket belefektetni. :)