Eljött ismét. Az ősz első napja. Hihetetlen, de úgy érzem, egy nap alatt visszarázódtam a szokásos rutinba. Fehér ing, iskolatáska, jövés-menés, egész nap a zsebemben a slusszkulcs, szemem az órán, a nap beosztva. Az iskolaillat, árnyékban parkolás, hónom alatt a kulacs, ceruzahegyezés, egyeztetés a teniszedzővel....
De tegnap még....! a nyár utolsó napján csodaszép helyen kirándultunk.
Augusztus 24-e a gyermekeink napja, Alíz és Albert névnapja egyben. Aznap nem voltunk itthon, de még mindenképpen a nyári szünetben szerettük volna pótolni a köszöntést. Idén a martonvásári Brunszvik kastély parkjába vittük őket egy igazi jó kis ünnepi piknikre. Ez a hely csodás, egyedülálló kis angolpark, puha fű, árnyas fákkal a pihenéshez, és tágas terekkel a labdázáshoz. nyugalmas, csendes, hétköznapokon különösen.
Mindenkinek megvolt a maga batyuja, vagy kosara, amit cipelt, húzott a célig. :)
Hűtőtáska és piknikhátizsák egyben. Szeretem.
Lizi kosarában fügés csokitortácskák becsomagolva.
Az elemózsia: csirkés-brokkolis tésztasaláta, zöldség, fokhagymás ropogós, tonhalas-paradicsomos szendvics barna kenyérben, sonkás-sajtos szendvics házi buciban. A gyerekek kedvenc innivalói mellett nekünk, felnőtteknek erős fekete tea mézzel és narancslével keverve. (Próbáljátok ki, nagyon jó! :))
Jólesett egy kis változatosság, hogy nem a kertünkben ünnepeltünk, és a nagy séták, a finom napsütés. És, hogy repülhetett a frizbi, amekkorát csak tudott. :)
A mi kis Alízunk. Nevének jelentése: nemes, bölcs.
Aki megmagyarázza, hogy azért nem tudja megenni ma az ebédet, mert neki fogtündér lakik a szájában. :)
A mi nagyfiú Albertünk. Nevének jelentése: nemes, fényes.
Aki egy választékos gondolkodó, aki azt mondja, azért nem vette észre egész délután a kis barátját a többiek közt a csoportban, mert idézem: "kiválóan beleolvadt a környezetébe". :)