Hírek a kamrából / News from the Pantry

Bizonyára észrevettétek már, hogy szeretem a különlegesebb lekvárokat. Mostanában abszolút piros szezon van a  konyhámban, szebbnél szebb árnyalatok kerültek üvegekbe az elmúlt napokban. 

Ne haragudjatok, ez most egy zúzós ez az időszak, nem pötyögnék  recepteket. A bejegyzéssel csak biztatni szerettem volna mindenkit, hogy a család ízlése szerint bátran kísérletezzetek különlegesebb ízvilágú lekvárokkal, mert csodák születhetnek a kreatív próbálkozásokból. A ribizli még a bokron van, az lesz a következő.

Eddig ezekből az ízekből készült egy-egy sorminta a polcra:

Kókuszos eper

Mentás eper ( narancsillatú mentából)

Bodzavirágos eper

Étcsokis rumos meggy

Vaníliás-fahéjas meggy

Narancsos-levendulás cseresznye

Citromfüves-almás cseresznye

Az első lekvár / The first Jam

Kissé szokatlan lekvárral kezdtem az idei szezont. Általában az epres lekvárok az elsők, de úgy két hete már ebből a citromfüves finomságból kerültek az első üvegek a polcra. Történt ugyanis, hogy véletlenül túlvásároltuk magunkat banánból, amit egyébként én nagyon jó kiegészítő hozzávalónak tartok a savanykás, és mindenféle vegyes ízesítésű lekvárokhoz. 

Almával, kis citromlével összefőzve, kilónként egy csokor friss citromfüvet beleaprítva, nagyon finom lett. 

Hírek a kamrából / News from the Pantry

Kicsi kamrám készletei kifogyóban, lassan szellősödnek a polcok, ami a lekvárokat, szörpöket illeti. De nagyjából jól számoltam, a tavalyi üvegek úgy néz ki, kitartanak majd az első idei befőzésekig. Ha mégsem, akkor vannak finomságok, amikből a szezon előtt is remek lekvárt lehet készíteni.

Önálló helyiségem nincs egy különálló kis spájzhoz, ezt a kis polcrendszert Papa készítette pár éve, leválasztva a konyhát az étkezőtől. A tetejére egy átadópult került, a megrakott polcok a konyha irányába néznek, így ez a lakás többi részéből nem látható. Viszont nagyon kényelmes, mert a napi használatban lévő dolgok közül is sokat itt tárolok, ezeken a nyitott polcokon, így minden karnyújtásnyira van a konyhában. 

Vasárnap a konyhában / Sunday in the Kitchen

Ismét készítettem párat ezekből a nagyon egyszerű joghurtos fánkocskákból. Annyira gyorsan elkészül, hogy mire eldöntöm, megsüssem-e, már kész is van :) Bármilyen házilekvárral jóízű, ma ezt a különleges céklalekvárt bontottam hozzá. 

Levettem mellé a kamra polcról egy üveg levendulás citromfűszörpöt is, finom vasárnapi uzsonna lett belőle.

360 gr lisztet elkeverek egy csomag sütőporral, két evőkanál cukorral és egy csipetnyi sóval.

Hozzáadok két közepes tojást és két kis pohár (280 gr) natúr joghurtot.

Fakanállal kikeverem az egészet galuska állagú tésztává.

Evőkanállal forró olajba szaggatom, pár perc alatt mindkét oldalát aranyra sütöm.

Még forrón megszórom egy csomag vaníliás cukor és egy csapott teáskanál fahéj keverékével. 

20 db lesz belőle. 

Lekváros palacsinta / Pancake with Jam

Elkészültem az idei citromos-bodzavirágos almalekvárral, már bekerültek az üvegek a polcra. Papa véleménye szerint ez a lekvár az egyik legjobb palacsintatöltelék, és ebben maximálisan egyetértünk. Nem törődtünk a meleggel, köténybe bújtunk és nekiálltuk a kislányommal palacsintát sütni. A köténymániámat már említettem itt az oldalon, nézzétek el nekem, imádom mindet, főleg az anya-lánya szettjeinket. :)

 Alíz már hatéves lesz, így folyamatos felügyelet mellett adok neki egy saját kisebb palacsintasütőt, ami pont olyan, mint az enyém. Kap egy legkisebb méretű zománc merőkanalat is a tészta adagolásához, és lapos fakanállal már nagyon ügyesen forgatja a palacsintákat. Egymás mellett töltöttük, tekertük, egymás kezébe adtuk a porcukor szóró dobozkát. A fiúk pedig már alig várták az ebédet. :)

A lekvár esetében kb. 2-2.5 kg almához adjuk 18-20 bodzavirágtányér lemorzsolt virágait és két citrom levét. A cukor, vagy édesítő mennyiség mehet a megszokottak szerint ki, hogy szereti.

Nyár, eper, lekvár / Summer, Strawberry, Jam

Strawberry Fields Forever (Beatles)

De ez tényleg!...Strawberry Fields Forever <3 

Ma nekiindultunk a csodás vidéknek, és egy szuper eperültetvényen szedtük le mi magunk a lábasba valót. A vértesszőlősi eperföldet választottuk, mert kora reggel dolgunk volt arrafelé.

Gyönyörű, rendezett föld, jó minőségű, nagy szemű gyümölccsel. Még sosem voltunk ilyenen, de biztos, hogy visszatérünk.

Szerencsére a közelben sikerült a forgalomtól távol, vegyszermentes bodzát is találnunk. Kicsit csavarogtunk a csendes, békés mezőkön, és délutánra már üvegekben volt az isteni bodzavirágos eperlekvár a konyhámban.