V. Levendula ünnep a kertünkben / 5th Lavender Festival in our Garden

Hihetetlen, hogy már az ötödik...

Hagyományteremtő céllal találtuk ki magunknak ezt a kis kerti ünnepet, és azt hiszem, lassan elmondhatjuk, hogy ez már hagyomány. :) 

Tegnap ismét vendégeket  vártunk a kertünkbe. Barátokat, ismerősöket, blogtársakat, akikkel ha a távolság miatt ritkán is, de legalább így levendulavirágzás idején összejöhetünk egy kis személyes találkozóra. Most "csak" egy napos, és szűkebb körű volt ez a találka mint máskor, mert idén először a Kertnézőben programra is készülnünk kellett és sok egyéb elfoglaltság összegyűlt ezekben a hetekben. De semmiképp nem hagytuk volna ki! De nem ám! 

Tudjátok....azért amikor reggel ötkor felkelek teríteni az "eső nem várható" ígéret harmatos frissességben....és  másfél óra alatt elrendezem a kertet, majd 10 perc alatt bevágok mindet a Kerti lakba, mert nézd már, esik....:)

Na, akkor tartja bennem  a lelket a tudat, hogy nemsokára megjönnek és ma nagyon-nagyon sokat fogunk nevetni, és őrületesen jókat fogunk enni.

És mikor eláll, kirámolom a párnákat, terítőket még egyszer. :))

(Igen, egy új fal épült a teraszon. Erről bővebben a következő posztban.)

És meg is jöttek mind, az ország különböző sarkaiból, családostul és a szép idő mellé beült a kertbe a jókedv, a humor, a gyerekzsivaj és a társaság-összetartó jó étvágy.

 Sütemények, saláták, házi készítésű kecskesajt krémek házi gondozású kecskéből, és bor a családi szőlészetből. Ajándékba. 

Eddig még soha senki nem nehezményezte, de ezeken a Levendula ünnepeken mi nem szoktunk alkoholt felszolgálni.

Ezek amolyan batyus bulik, természetesen én is készülök több dologgal, de a vendégeink is hoznak egy-egy tál finomságot. Változatos és isteni étkek kerülnek az asztalra. 

És váratlan, de szívhez szóló meglepetések. Mint pl. a szívek Barbitól.

Egy kis Redcountry humor. Sokan szeretjük! :D

 A nap hőse, a kislányunk, Alíz. Reggel hétkor kelt. Türelmesen megvárta a délelőtt érkező vendégeket, végignyomta a murit alvás nélkül, ami este 11-ig tartott! :) Majd 23:01-kor csukott szemmel felborult. 

A nap másik büszkesége a hátizsákszörny. (A kisfiunk, Albert.)

Mielőtt még bárki....nem olyan rossz ez. Fejleszti az érzékeket, véd a rózsabokroktól és van egy barátságos bája ezeknek a bélelt akusztikájú hangoknak.  Ennyi. :) 

 És persze mindig van egy legkisebb a gyerekek között. Aki nézi a nagyokat és rendszerint nem hisz a szemének. :)

 Mintha mindnek én dúrtam volna le a haját egyállású géppel. Pedig nem.

Délután...

Bettus almáspitéje még Zsuzsit is elhomályosítja.

Gyerekek. 

Az összeset a sarokba állítottuk. Hátul a kert gyerekeknek fenntartott játszóteres sarka megtelt az apró talpakkal. 

Játék közben stabilan fogyott a pogácsa, az uborkás limonádé és a ragtapasz. :) 

És mi, házigazdák. A férjem ismét szuper volt, köszönöm Papa! <3

Nem is tudom, mit mondjak...A csajok ajándékai. Nagyon szépen köszönjük ZsuzsiSanyi, Zita, Judit, Andi, Bettus, Adri, Kinga, Barbi, és MINDENKI!

 Hát ennyi volt. Mi nagyon élveztük. 

A második levendulás nap / The second lavender day

Vasárnap, a Levendula ünnep másnapján alig tudtam fotózni. Ha lehet, még nagyobb volt a forróság, mint szombaton, több volt a vendég, és jóval több a kisgyerek, többfelé oszlott a figyelmem. Papival felváltva próbáltuk szemmel tartani Alízt, aki ment a nagyobbak után...ha tudott, minél magasabbra. :) Sosem tudtam, hol tettem le utoljára a fényképezőgépet. :)

Még szombaton késő este kimostam a terítőket, párnahuzatokat, hogy másnap frissen vasalva készíthessem ki őket újra. Elmosogattunk és eltettünk, amit csak tudtunk, mert a vasárnapi asztalt másmilyenre terveztem. Korán keltem, és mivel tudtam, milyen meleg lesz és milyen sokan leszünk, a legnagyobb figyelmet az árnyékolásra kellett helyezni. Délutánra szelet és esőt ígértek, ami elmaradt, ennek nagyon örültem.:) A vasárnapi összejövetel is nagyszerűen sikerült, amire régi és új barátokat, kollégákat, iskolatársakat hívtunk. És milyen kicsi a világ, volt, akikről itt derült ki, hogy máshonnan is ismerik egymást.:)

A vasárnapi teríték színe a lila és a napsárga lett. Bár sosem a teríték védelme az első szempont, a sok gyerkőc és a nagy létszám miatt egyszerűbb, ikeás készletet választottam, ezt könnyebb volt menet közben is pótolni, hogy mindig legyen tiszta tányér az asztalon.

A frissítő innivalók közül most is a házi levendulás citromfű szörp volt a legnépszerűbb a 10 literes üvegben. A Limara péksége blogon találjátok a receptet Levendulás mentaszörp néven, de nálunk idén felfalták a csigák a mentát. :) Viszont citromfűvel is nagyon finom!

Pultként ezt a kis ikeás fenyő komódot használtam, aminek a fiókjaiba is gyümölcsleveket tettünk. A komódot és a gombjait is többször átfestettem már, de fehéren tetszik a legjobban, hétköznap a kerti lakban van a helye.

A nagy patchwork mintás paplant szoktuk kerti fetrengőnek használni a fűben, most a teregető alá került, amire később a tűző nap miatt egy nagy lepedőt is felcsipeszeltem a baldachin fölé. A takaróra játékok kerültek a kicsiknek.

  

Ahogy jöttek a vendégek, az asztalra a finom falatok mellett szép virágok, kedves ajándékok is kerültek mindkét napon. Na meg lufik és házi borok.:)

Az idén nagyon elcsúsztunk a Levendula ünnep időpontjával, hiszen legalább egy hónappal korábbra terveztük, a fő virágzás idejére. Közbejött, ami csak tudott, de úgy döntöttünk Papával, ha elszáradnak is a levenduláink, akkor sem hagyjuk ezt ki az idén. El is száradtak.:) De cseppet sem bánjuk, mert nagyszerű hétvége lett belőle!

Két nap, 76 vendég, plusz mi négyen:) Köszönjük hogy itt voltatok, a jókedveteket és a kitartásotokat a melegben.

Jövőre folytatjuk. :)