2016. október 5., szerda

A mi őszünk / Our Fall



Hideg van. Már minden nap begyújtunk, sorra teszem az asztalra a forró leveseket, és melegen, mézzel isszuk a gyömbéres mentaszörpöt.  Megváltoztak körülöttünk a színek és az illatok. Biztosan észrevettétek már, hogy nálunk nem hiányozhatnak a pasztell színek, a kék halványabb árnyalatai sem ebből az évszakból. 
Eszerint válogatom a színeket  az őszi dekoráláshoz és a kézimunkáimhoz is, és így ezek könnyen belehangolhatók az otthonunk mostani árnyalataiba. 
Megvarrtam életem első takaróját. Az igazi patchwork és én nem vagyunk szoros kapcsolatban, ezért is vagyok büszke, mert bár nem volt nehéz munka, mégiscsak darabokból készült és ez az első ilyen nagyobb munkám.
Hét különböző textilt csíkoztam bele, mind 110 cm szélességű vásznak voltak. A keretcsíkokkal együtt a kész takaró 125x190 cm-es lett. Flízbélést és fehér hátlapot kapott. Tulajdonképpen próbának szántam, egy karácsonyi takaró előtt. Nagyon megszerettem, a gyerekek is folyton húzzák-vonják a kandalló körül, de remélem, a kertben is bele tudunk még burkolózni még egy-egy órányi őszi napozáshoz. 
Addig is, már szabom a piros-fehér karácsonyi csíkokat...











2016. október 4., kedd

Bory-vár / Bory Castle



Ismét kirándulásajánlót hoztam. Sokan talán nem is tudják, milyen életmű indult 1912-ben a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben, és milyen különleges épület áll itt, ma már családi házas utcákkal övezve, egészen rendhagyó múlttal és különleges hangulattal. A Bory várban jártunk nemrég.
Nehéz lenne röviden összefoglalni a vár látnivalóit és titkait, mi mindent rejt ez a kiemelkedő építészeti és szobrászművészi munkásság és gyűjtőszenvedély, amit Bory Jenő és felesége hozott létre és hagyott örökül az utókorra.
Egy hosszú szerelem tanújele ez a kis vár, ami méreteit tekintve inkább egy impozáns fészek, de ha azt nézzük, hogy az alkotója saját kezével építette szeretett feleségének 40 nyáron keresztül, nem csoda, hogy még a Guinness rekordok könyvében is szerepel, mint a világ legnagyobb épülete, melyet egy ember alkotott.

Lenyűgöző, és talán úgy érezzük, hogy egyes részeiben kicsit túlzó, inkább egy lakható szobor, mint ház. Csak úgy vibrálnak az ember gondolatai, ahogy a teraszokat, szobákat, vagy az oszlopos árkádokat járja. Ilyen sok látnivaló befogadásához tudatában kell lennünk a szándéknak, az alkotási vágynak és végtelen kitartást tápláló szeretetnek, ami Bory Jenőt egy ilyen épület létrehozására sarkallta.

Az épületet izgalmas és romantikus kis kert övezi, rózsákkal, évelőkkel, futónövényekkel, de ha gyerekekkel látogatunk el ide, szinte biztos, hogy nekik a magas toronyba vezető festett beton csigalépcső fog legjobban tetszeni, nem beszélve a kilátásról.

Ha nem jártatok még itt, látogatás előtt mindenképp érdemes átolvasgatni a vár és a család történetét, ez segít belehelyezkedni az ő világukba. :)



"A várat Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola és a Műszaki Egyetem szobrász tanára építette, saját tervei és fantáziája alapján, gyakran két keze munkájával 40 nyáron keresztül.

Emléket emelt művészi álmainak, a munkának és a hitvesi szeretetnek.
A vár jellegzetessége a vasbeton széleskörű alkalmazása az építő- és a szobrászművészetben, ebből az anyagból készültek az ajtó- és ablaktokok, oszlopok, kupolák, korlátok és lépcsők, illetve a kerti díszkutak, medencék, szobrok és domborművek, a legkülönbözőbb méretben. A várat benépesítette a kortárs művészek, valamint festőművész felesége, Komócsin Ilona (1885-1974) és saját műalkotásaival.
A műteremben szobor- és képkiállítás nézhető meg.
A Százoszlopos udvar árkádja alatt látható gipsz szobrok eredeti változatai az ország különböző településein ma is megtalálhatóak, bronzba öntve vagy márványba faragva.
Hátul a Kápolnában a Hitvesi szeretet szobra vár a látogatókra.
A család gondoskodik a fenntartási munkákról, szeretettel megőrizve mindent az eredeti formájában."
Forrás: bory-var.hu