Néha lassabban telnek a napok, mint máskor.
Egyedül voltam a gyerekekkel kilenc napig, ami nagyon hosszúnak tűnt a Papa nélkül.
Hál'istennek nem sokat utazgat, minden elismerésem azoknak a családoknak, akik ezt rendszeresen csinálják!
Forgattuk a földgömböt, majdnem 10.000 km-t rajzoltunk rá az ujjunkkal, számon tartottuk az időeltolódást és számoltuk a napokat. Persze semmivel nem haladtam.
Ahh.. ráadásul San Francisco...a "mi városunk". Eddigi ismereteim szerint a világ legjobb városa! Kettesben barangoltuk be egyszer régen. Csordultig vagyunk az emlékeivel a mai napig...Ráadásul nagyrészt gyalog jártuk végig a várost, mert a faltól falig (értsd az Egyesült Államok keleti partjától a nyugati partjáig) való autókázás, és a Monument Valley vörös homokja megette a Chevy motorját és az bizony Kaliforniában megállt. :) No de ez hosszú történet. :)
Sok év, sok kaland és sok munka van mögöttünk. De a lényeg, hogy most már minden rendben van, itthon vagyunk együtt.
