Lassan belerázódunk.
A hétköznapjaink minden területén igyekszem valahogy okosan beosztani az energiákat. Mint a legtöbb mami, most én is rengeteg időt töltök a konyhában, de próbálok figyelni arra, hogy ne boruljon a ritmus és ne egyszerre kelljen mindent megcsinálni.
Nagyjából két napig esszük ugyanazt, és vetésforgóban készülnek az ételek, hogy ne egy délelőtt kelljen elkészülni az aznapi levesnek, főételnek, salátának, esetleg sütinek és a mindennapi kenyerünknek.
Ma kalács sült estére. Hatalmas lett és nem szépségdíjas, de számunkra aranyat ér. Egyrészt, mert felváltva kukucskált mindenki a sütőbe, annyira vártuk, és még melegen szeleteltük, hogy megkóstolhassuk, mert látszott, hogy nagyon finom lett.
(Másrészt aranyat ér, mert benne van egy egész porélesztő....pfff....ha valaki néhány hete ezt mondja...)
Süssetek illatos ételeket, mert jót tesz a léleknek, és örömet visz a közös étkezésekbe, meghittséget az estékbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése