Hogy miért szeretem annyira a hagymás virágokat? Természetesen azért is, mert nélkülük nincs tavasz és nem is kert a kert. De engem ennél mélyebb érzések is kötnek hozzájuk.
Az illat-élményeink igen meghatározóak az életünk során, és számomra a jácint és nárcisz illata, a tulipánok színe a gyermekkori húsvétok emlékét idézi. A nagyszüleim szentesi kertje igazán mély, életre szóló benyomást hagyott bennem, ami azóta is elkísér. Nem csak azért, mert igazi nyaralások voltak az ott töltött szünidők, templomharangos, galamb-búgatós forró nyarak, saját kicsi tyúkkal, és a befőzések illatával...hanem azért is, mert a húsvétokat is ott töltöttük. Hosszú autózás után gurultunk be az ünnepen a macskaköves utcára, majd a hatalmas fakapun át az udvarra. Amikor kikászálódtam a bogárhátú hátsó üléséről és megcsapott a finom virágillat....akkor kezdődött el számomra a HÚSVÉT. A viszonylag zárt, nagy kertben kislányként úgy éreztem, szinte lebegek a virágok illatában. A hátsó kert kerítései tövében hosszú sorban nyíltak azok a régimódi, hagyományos kis jácintok, imádtam kis csokort szedni belőlük, és különösen örültem, ha néhány fehér virágút is találtam közöttük. Közel 40 éves történetről beszélünk, bizonyára vannak, akik emlékeznek, hogy akkor még csak 1-2 féle csokitojást, csibét, bárányt hozott a nyuszi, emlékszem, mennyire örültem, ha megtaláltam őket a virágok tövében. Nagymamám vázájában gyakran illatozott nárcisz csokor és keveredett a friss kenyér, tojás, húsleves és töltött káposzta illatával. A mai napig, mikor először beleszippantok tavasszal egy illatos nárciszba, azonnal hozza az összes emléket, szinte érzem a kút csapjából folyó jéghideg vizet, ahogy a régi vödör felett mostuk odakint a kezünket. Látom nagyapám billegő lépteit, ahogy cipeli a bádog locsolókat a kert végéig. Hogy a kis öreg pontban déli 12-kor már ott ült az asztalfőn, és mire mindenki elhelyezkedett, már le is csúszott neki a tűzforró leves. Mert így szokta meg. Egyszerű, dolgos életükben az ilyen állandóságok jelentették az értékeket, mint a kertjük gondozása is. Az én kertem a méret az ültetések és még sok egyéb elem tekintetében is más lett, mint a nagyszüleimé volt, de az biztos, hogy a náluk töltött húsvétokon kezdődött minden.
