2016. január 15., péntek

Glamour



Egy egészen másféle hímzés készült a napokban, mint az eddigiek.
Ezt a stílust is nagyon szeretem, mikor csak egy színből - mint ahogy itt most fehérből - alakul ki a kép.
Mivel a betegeskedő családom mellett mostanában csak ezzel tudtam haladni, rögtön készült háromféle próbababa és annak finom, klasszikus, nőies öltözete. Kifejezetten az én birodalmamba, most egy igazán nőcis darab.

,



A hónap végére kész lesz a rég vágyott hobbiszobám, ott is meglenne a kép helye, de a gardróbszekrényem mellé is szépen beillene. Még nem döntöttem, hová kerül. Próbálgatom.



A gyöngysor lassan 20 éves...igen, az esküvőnkről...:)



 Egy porcelán babafej összetörve, de tele régi emlékekkel. Emlékszem, ahogy hosszasan néztem kislány koromban a  nagyszüleim tükrös vitrinében sok más porcelán társa között.
  

A fa ládika Imre bácsi, nagyapám testvérének munkája, aki ott lakott a nagyszüleim házában az egyik szobában. A Nagy Háború után már nem hallott jól, de nagyszerű bútorasztalos volt. Nem sokra emlékszem vele kapcsolatban, kicsi voltam, mikor meghalt. Csak a szobája illatára a forró alföldi nyarakon, ahová csak a legritkább esetben lehetett bemennünk nekünk, gyerekeknek. Az apókás kincseire a fiókokban, régi pengőkre, apró súlyokra faládikában, míves cigarettadobozokra. A műhelyére a tyúkudvar mögött, amiben rettenetesen féltem, ezért természetesen gyakran beosontam. :) A szerszámaira, amik már csak porosodtak élete vége felé, és amikről el nem tudtam képzelni, mire valók lehetnek. És arra, hogy ez a titokzatos, magának való kicsi öregúr bájosnak találta azt a vadóc kislányt, aki én voltam. Néha valahogy kettesben maradtunk, üldögéltünk a díványon és nagyokat hallgattunk. :)




Ezt a porcelán gyönyörűséget, ami egykor óra lehetett, Sz.-től kaptam ajándékba csak úgy, mikor sok év után újra láttuk egymást a legutóbbi osztálytalálkozónkon. Maga a porcelán váz teljesen ép, és terveim vannak vele. Különleges ajándék, mikor valaki teljesen váratlanul lep meg valamivel és ennyire eltalálja, mi illene hozzám...:)


Szív: Kreatív varroda, karácsonyi ajándékként érkezett.


Kicsit elkalandoztam, de olyan jó néha kézbe venni és összetársítani a régi tárgyakat. 
Keresgélni az újonnan érkezők helyét.
Nagyon jóleső kis munka volt ebben a stílusban dolgozni.
A mintákat kicsit átalakítottam, ITT találtam.

15 megjegyzés:

  1. ♥ Most teljesen elérzékenyültem! És alig várom a képeket a hobbiszobádról.
    A mintákat mentettem, felkerülnek a listámra, és szerintem a majdani vendégház hálószobájába, a fészülködő asztalra kerülnek majd. :-)

    VálaszTörlés
  2. A legfontosabb: jobbulást a betegeknek!!! ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Bettus! :)
      Ha beírod a megjelölt blogon a keresőbe, hogy Mannequin, kidobja az összeset, mert többféle minta is van. De a legegyszerűbb, ha végignézed a blogot, tetszeni fog! :))

      Törlés
  3. Nagyon hangulatos kis összeállítás. Olyan jó dolog a régi dolgok között rendezkedni. Na és a keresztszemes hímés csodaszép. Köszönöm, megint felüdültem egy kicsit a kopár januárban!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy benéztél Judit!
      Huhh...most tényleg vannak napok, mikor nagyon hosszúnak tűnik a tél!

      Törlés
  4. Névtelen16/1/16 07:11

    Az az igazi rokonlélek, akinek társaságában nem érzed kellemetlen szituációnak a hallgatást. Nekem a nagyapámmal volt ilyen gyerekkoromban a kapcsolatom és remekül elvoltunk... hiszen oly kevés emberrel lehet hallgatni...
    Jobbulást a betegeknek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyszerű emberek voltak a nagyszüleim is, sok hosszú nyarat töltöttem náluk. Nagyon szerettem együtt lenni az öregekkel. :)

      Törlés
  5. sok hasonlóság a gyermekkorunk között. jó olvasni. <3 képekről újat nem tudok, minden mesés. kíváncsian várom a hobbit!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most is ott gályázok. :D A hobbiban.
      Egyre rosszabb. :DD

      Törlés
  6. Annyira elegáns ez a hímzés! Kíváncsi vagyok a kész alkotós szobádra. :)
    Ez az általad mesélt és megélt gyerekkor a nagyszülőkkel, nekem is nagyon ismerős. Minden nyáron heteket nyaraltunk az öcsémmel mindegyik nagyszülőnknél, falun. Olyan sok szép emlék.
    Ennek az ajánlott blognak a nézegetését meg nem lehet abbahagyni. Pedig muszáj lesz, mert valakinek ebédet kéne csinálni. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A gyermekkor legmeghatározóbb élményei gyakran a nyári emlékek.
      Szerencsés az a gyerek, akinek ilyen lehetősége van , ilyen nagyszülőkkel...<3

      Törlés
  7. Ohhhh....Szerintem már készen volt a hobbiszobád!!!!!!:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Fenét. :))))
      Csak véletlenül nyitva maradt az ajtaja, mikor itt voltál!! :D

      Törlés
  8. Nagyon szép hangulatok, amelyeket a képeid közvetítenek. Negyedszerre jöttem vissza, hogy gyönyörködhessek bennük.

    VálaszTörlés