2015. június 30., kedd

Végre itthon! / At home, at last!



Néha lassabban telnek a napok, mint máskor.
Egyedül voltam a gyerekekkel kilenc napig, ami nagyon hosszúnak tűnt a Papa nélkül. 
Hál'istennek nem sokat utazgat, minden elismerésem azoknak a családoknak, akik ezt rendszeresen csinálják!
Forgattuk a földgömböt, majdnem 10.000 km-t rajzoltunk rá az ujjunkkal, számon tartottuk az időeltolódást és számoltuk a napokat. Persze semmivel nem haladtam.




Ahh.. ráadásul San Francisco...a "mi városunk". Eddigi ismereteim szerint a világ legjobb városa! Kettesben barangoltuk be egyszer régen. Csordultig vagyunk az emlékeivel a mai napig...Ráadásul nagyrészt gyalog jártuk végig a várost, mert a faltól falig (értsd az Egyesült Államok keleti partjától a nyugati partjáig) való autókázás, és a Monument Valley vörös homokja megette a Chevy motorját és az bizony Kaliforniában megállt. :) No de ez hosszú történet. :) 
Sok év, sok kaland és sok munka van mögöttünk. De a lényeg, hogy most már minden rendben van, itthon vagyunk együtt. 







2015. június 19., péntek

Piros, kék, nyár / Red, Blue, Summer


Szeretem a júniust! 


A cseresznye miatt.



A kertünk miatt.



És a befőzések miatt.





Csak a fények játéka! Nincs semmi az üvegben, csak szörp. :)))



Együtt lógunk Alízzal. :)







És ha június, akkor nyári szünet!




2015. június 15., hétfő

Óvodások a kertünkben / Kindergarden Kids in our Garden



Bármilyen hihetetlen, Albert iskolás lesz ősszel. Néhány kis társával nemsokára elhagyják az óvodát és a nagy-középső csoportot, amit annyira szeretett. Együtt találtuk ki, hogy búcsúzóul egyszer még vendégül látnánk a csoportot és az óvónéniket a kertünkben és ma el is jött ez a délelőtt. 
A gyerekeket autókkal hoztuk-vittük, köszönhetően a segítőkész szülőknek. Édesek voltak, ahogy mindenki cipelte a saját autós ülését a gyülekezőn az ovinál. :))
A lényeg természetesen a játékon volt, de azért egy kis nyammogáshoz megterítettem a csapatnak. 




Végre egy olyan téma, amihez nem kell kerülgetnem a fényképezőgéppel a medencét. Nem könnyű úgy ügyeskedni, hogy ne látszódjon a képeken. Ma nem használtuk, de most először éreztem azt, hogy egye fene, jó színe van. Holnapra ez az érzés elmúlik. :))


  

Homokozóformában. :)


Ahol kicsi a kert és sok a rózsa, ott mindig puhák a labdák. :) De a gyerekekben az a jó, hogy önfeledten játszanak bármivel. Mindent kipróbáltak, nagyot játszottak. 





Az esőt megúsztuk, már az oviban ebédeltek, mikor jött egy nagy zuhé. 
 Szép emlék lesz ez a délelőtt, köszönöm az óvónéniknek. <3




2015. június 14., vasárnap

Vasárnap reggel - Sunday Morning

Végre itthon. Ma van az első igazi nyári nap, amit teljes nyugalomban itthon töltünk. 
A kert, ahogy az lenni szokott, igen megváltozott, míg nyaraltunk. Virágba borultak a rózsák, kipattantak a fehér levendulák is, beindult a konyhakert, hatalmasat nőtt a tavirózsa, az árnyas részek hűvösebbek, a napos részek színesebbek lettek. Volt egy titkos vágyam, hogy az évfordulónkra hozok egy újabb David Austin rózsát Ausztriából, mert az összes többit is ott vettük. Sajnos ez most nem sikerült, de mindenért kárpótolt a kertünkben a régebbi fajok és a többi rózsa virágáradata.
Ma korán keltem, és járőröztem a kertben, dolgozgattam egy kicsit, a hűvös teraszon reggeliztem.
Aztán a papa is csatlakozott, egy vintage kerti zuhanyt építget éppen. :)
A fények kora reggeli játéka, a halk csobogás a tónál, a fürdő rigók...aztán elkezdődött....Papa dele, Mami hol vagy, felébredtüüüünk, túrórudiiii... 
Na, igen, végre itthon vagyunk. :))