Otthon, édes otthon / Home Sweet Home

Ezt a párnát tavaly ősszel kezdtem hímezni, de a karácsonyi teendők miatt félretettem.

Alíz szobájába készült, de mivel nagyon jól illik az étkező tavaszi színeihez is, kicsit most leviszem az ottani fotelbe. Kényelmes derékpárna lett belőle, ahogy terveztem!

A nagy fogás / The Big Deal

Csak annyi történik, hogy ember megtalálja, meglát benne valamit, és tudja, hogy szeretné. Megmenteni, kihozni belőle valamit, és új, használható funkciót adni neki. Néha vicces, mennyire lehet örülni a fura, mások számára haszontalan dolgoknak.

Én ezt a majd kétméteres vastaligát érzem az egyik legjobb vételnek, ami a bolhapiacon való keresgéléseim során hozzám került. 

Nagy kartondobozok tornyosultak rajta, amikből hanglemezeket árult a bácsi.

Szó szót követett, végül 3000 Ft-ért lett az enyém, egy kedves feltételezés kíséretében, mert a bácsi szerint rólam az látszik, hogy ebből bizony virágtartó lesz. :)

Hát nem, illetve, ha a kényelmi szempontok megengedik, némi virágdíszítést kapni fog, de a taliga egy mobil kerti fotel formájában fog újjászületni. Kényelmes matraccal, háttámlával, párnákkal. 

Több színben elképzeltem, próbálgattam, milyen anyagokkal, árnyalatokkal fogok dolgozni...

Már alakulnak a tervek. Alig várom, hogy hozzákezdjek!

Tavasz, kert, ajándék / Spring, Garden, Gift

El sem hiszem...holnap, hónapok óta először kertészkedni fogok!

Gereblyéző, talicskázó, földes kezű térdelős hétvégém lesz!

Néha minden összeáll, kész a holnapi ebéd, senki nem beteg, jó lesz az idő, és a sok behúzódós nap után buzog a tettvágy az emberben! Zöldet akarok, levélszagot, és hogy végre újra leszakadjon a derekam. Az első akarathullám mindig nagyon erős, ilyenkor kell messzire jutni a kapirgálásban! 

Sok mindent szeretek a tavaszban, de most a legeslegjobban azokat az ajándékokat, amik előkerültek múlt hétvégén a szülinapos dobozból...egyrészt az új bögrém, aminek (vagyis a feliratának) története van. Pár éve, még a gyerekek születése előtt visszamentünk Angliába egy hosszú hétvégére a férjemmel...vitt a szívünk, a lábunk és a fapados...mert muszáj volt újra beleszagolni egy kicsit a levegőbe...értitek...

És akkor kinéztem magamnak egy apróságot, amiről végül elterelődött a figyelem és nem vettük meg...úgy bántam...egy Head Gerdener-es kacat volt, és ott maradt a shopban...De a férjem nem felejtette el, és most, egy Londonban dolgozó kollégával pusmogva került beszerzésre ez a teásbögre. Mit mondjak, egész héten ebből ittam! Lehetne-e bármi más, ami jobban buzdíthatna a tavaszi megújulásra? 

Igen, méghozzá a másik susmus, a kerámia Teabolt, ami szintén a bögrével jött egyenesen Angliából és szintén a kolléga gubizta nekem a férjem megrendelésére.  Mint kiderült, bíztak benne, a kolléga és a felesége, hogy talán majd nem is tetszik, és akkor megtartják, az övék lehet. Soha! :)) 

Jók voltak az instrukciók, Papi! A teaház marad, jöhet a tavasz!

Az én délutánom / My afternoon

...aztán a délelőtti kávéházazás után még itthon is ettünk egy jót. 

Most aztán lehetne gondolni, hogy na, szegény még a szülinapján is csak terít. :D

De fordítva van a dolog, én kértem a családot, hogy teríthessek!

És olyan jó volt, itthon sütöttünk, olasz kajákat főztünk, begyújtottunk, játszottunk, pihentünk.

Volt susmus, titkolózás, közös gyertyafújás. :)

Fehér levendula által készített szívek is ideértek, ez az én ajándékom magunknak. :)

Elcsúsztunk ugyan a januári szülinapokkal, de legalább nagyon jólesett ezekkel a színekkel teríteni.

Márciustól az egész étkező átöltözik kékből ilyen üde árnyalatokba. Már alig várom. Tavaszostul, napfényestül! :)

A Csészényi kávézó / Cuptiny Café

Ismét nagyszerű helyet szeretnék ajánlani nektek! 

A Csészényi Kávézót Krisztinavárosban, az első kerületben. Már szemezgetek vele egy ideje, de mindig csak autóval suhantam el előtte, amikor pedig friss házasokként itt laktunk  úgy 100 méternyire, még a régi Rill órásműhely működött a Krisztina körúti üzletben. Nagyon szép és hangulatos gesztus, hogy most, kávéházként üzemelve is emléket állítottak a régi órás dinasztiának, itt is - ott is emlékek őrződnek a falakon, amit öröm végigböngészni. 

De ez a hely egyébként is visszarepít... én imádom ezt a hangulatot, és az igényes aprólékosságot, humort, amivel összeválogatták a berendezést és a rengeteg képet, táblát, reklámot a falakra, a korhű kávéházi bútorokat. Apróra végigböngésztünk mindent, mint egy múzeumban. :)

Valahol menet közben eljött az én szülinapom is, és mire találtunk egy megfelelő hétvégét, mikor senki nem volt beteg, már egyetértettünk, hogy ismét egy hangulatos családi reggelizéssel kezdjük a napot. :) 

Jól választottunk, a kávé különlegesen finom volt, köszönhetően a messzi tájakról hozott kávékülönlegességnek és a helyben pörkölésnek. 

A kisfiam a végén úgy köszönt el a nénitől, hogy ez volt élete legfinomabb forrócsokija. 

A számból vette ki a szót!

(Olvasgatáshoz a képek kattintásra nőnek.)