Oldalak

2020. június 30., kedd

A hetedik születésnap / 7th Birthday



Alíz június végi szülinapja eddig mindig szép időt hozott. Ismét szerencsénk volt, mert piknikezést szerető család vagyunk és most is egy meglepetés kerti terítést szeretett volna. A fűben ülős kis családi szülinapra a kedvenc finomságaival készültem, elsősorban a kívül ropogós, belül szinte folyós, csupa csokis brownie tortával, tetején házi habbal, rózsákkal és gyümölcsökkel.
A "Találd ki, mennyire szeretlek!" mesét újra és újra elővesszük, kicsi koruktól ez volt a fő összebújós sorozatunk mindkét gyerekkel, és Alíznál még most is nagy kedvenc. A nyári szünetben minden reggel még köntösben megnézünk egy részt. A kis történetek végén mindig újabb és újabb módon próbálják megfogalmazni a nyuszik egymásnak, mennyire szeretik egymást, nagyon kedvesen igyekeznek túllicitálni a másikat.
Mivel megjelent pár kötet magyarul is, ez is ott volt az ajándékok között, mellette három levéllel, Albitól, Papától és tőlem, a saját gondolatainkkal arról, hogy mi mennyire szeretjük Őt. Már számolni sem lehetne, hányszor olvasta el, azt hiszem, sokáig meg fogja őrizni a borítékokat a sorainkkal.
Jó alkalom kínálkozott most arra is, hogy végre párnába varrjam a meséből készült keresztszemes hímzésemet, ami már várta a méltó helyét egy ideje.
A vágyott ajándékok között sikerült találnom a szülinapra pár különlegesen szép kerti eszközt is, igazi szép, csajos darabokat. Ezek közül a pasztellzöld zománc locsolónak örültünk legjobban, mert nagyon rég keresek igényes, szép darabot, ami nem csak 2 literes, nem babás, nem műanyag, és nincs tele fura mintákkal csak azért, mert gyerekeknek készült.
Megbeszéltük előre, hogy idén nem tartunk nagy gyerekzsúrt, de voltunk pizzázni, fagyizni, elmentünk fotózni, sütöttünk-főztünk, és Alíz lelkesedését látva sikerült nagyon nagy örömet szerezni neki, és ez a legfontosabb. 




















2020. június 27., szombat

Kalács / Milk Loaf



Ma ilyenre fontam a finom, puha kalácsot uzsonnára. 
Mert nemsokára ünneplünk valakit a családban. :)




2020. június 25., csütörtök

Hírek a kamrából / News from the Pantry



Bizonyára észrevettétek már, hogy szeretem a különlegesebb lekvárokat. Mostanában abszolút piros szezon van a  konyhámban, szebbnél szebb árnyalatok kerültek üvegekbe az elmúlt napokban. 
Ne haragudjatok, ez most egy zúzós ez az időszak, nem pötyögnék  recepteket. A bejegyzéssel csak biztatni szerettem volna mindenkit, hogy a család ízlése szerint bátran kísérletezzetek különlegesebb ízvilágú lekvárokkal, mert csodák születhetnek a kreatív próbálkozásokból. A ribizli még a bokron van, az lesz a következő.

Eddig ezekből az ízekből készült egy-egy sorminta a polcra:

Kókuszos eper
Mentás eper ( narancsillatú mentából)
Bodzavirágos eper
Étcsokis rumos meggy
Vaníliás-fahéjas meggy
Narancsos-levendulás cseresznye
Citromfüves-almás cseresznye






2020. június 21., vasárnap

Édesség / Sweet



A francba a takarítással, együnk inkább édességet. :)
Már itt pislogott rám pár napja a finom friss túró, hogy készítsem el. Mintha a hűtő minden nyitásánál azt mondogatta volna, ne feledkezz meg rólam, le van tojva a munka, azt tedd félre egy kicsit. :) Majd kész lesz, inkább jöjjön valami finomság. :)
Ez az akármi - nevezzük pitének - a legegyszerűbb, leggyorsabb édesség és nagyon finom.
Babapiskóta, főzött vanília puding, (esetleg citromfűvel ízesítve), túró, és gyümölcs a tetejére. 
Most ribizli a kertből. Lehűt, hátradől, eszeget.
Mert néha hátra kell dőlni egy kicsit...



2020. június 15., hétfő

A kerti szék / Gardening Stool




A fura nevűeknek is kell, hogy legyen valamikor névnapja, amikor még csak három Modeszta volt az országban, a szüleimnek a mai napot sikerült kinyomozniuk ennek az életre szóló ötletnek a megünneplésére  😜
Egyébként a felnőttek névnapjából nem csinálunk ügyet a családban, inkább a gyerekekére tartalékoljuk a figyelmet, mert nekik fontos, szeretik, és ez nekünk is jólesik.
Viszont most választhattam valami szépséget, amire már nagy szükségem volt. Szenvedélyesen szeretem a hasznos, okos, praktikus és szép kertészkedős kellékeket, és végre kaptam egy ilyen kis tárolós-ücsörgős kerti széket. Az ülőke alatt körben a nagy zsebek elnyelik az apróságokat, de akár a kézi szerszámokat, metszőollót, zsineget, mércét, kulcsot is magam alá tudom tenni munka közben, ha azt szeretném, hogy minden kéznél legyen. Az alsó rész egy az egyben levehető, és nagyobb dolgokat is cipelhetek majd benne füles táskaként, de biztos nem sokszor fogok, mert szeretni és kímélni fogom, bár erős, úgy tűnik, bírni fogja a strapát.
A helyzet az, hogy szerintem itt fogok a legtöbbet üldögélni a nyáron. 







A létra / The Ladder



Falusi idill a hátsókertben....:)
Vannak állandó, elengedhetetlen kellékeink, amiket a növényekhez igazítva illesztettünk be a kertünkbe. És mindig vannak hirtelen ötlet alapján készült dekorációk, amiknek örülök egy ideig, de ha úgy alakul, jönnek-mennek.
Ilyen ez a kis rusztikus létra is a díszalmafának támasztva. A zománc tejeskannával és a rózsafejekkel, amikhez szárítónak is megfelelnek a létra ágai.
Szoktatok rózsát szárítani? Érdemes ilyentájt nem elfelejteni, jól jöhet még a virágszegény időszakokban díszítésekhez.





2020. június 11., csütörtök

Nyaralás 2020? / Holiday 2020?

Rendkívüli európai helyzetben, elengedve az eredetileg vágyott és már megtervezett nyaralásunkat, óvatos újratervezéssel nézünk a nyár elé.
Igen, még mindig nagyon szeretjük a kertünkben tölteni a szünidőt, nagyrészt most is így lesz.
Igen, a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk majd mi is támogatni a magyar turizmust.
És igen, 3 hónap bezártság után, a magunkfajtának, aki mindig és kizárólag a gyerekeivel nyaral, telel, hétvégézik, hétköznapozik....háttttő....hadd ne mondjam...aki ezt segítség nélkül csinálja, úgyis érti. Hogy menni kell. Messzire. :D
A banda etetését és igényeinek kiszolgálást muszáj néha máshol is csinálni, kiszakadva az otthoni rutinból. Nyomni a gázt, kulacsból inni, hátradőlve vezetni, élvezni a napsütést a karunkon, vagy figyelni az esőcseppeket a szélvédőn. Néha hátradobni egy kekszet és élvezni, hogy amíg úton vagyunk az új élmények felé, addig legalább a hátsó ülésen mindenki le van szíjazva. :D
Egy biztos, olyan még nem volt, amit idén nyárra találtam ki a családnak....

A lehető legzártkörűbb nyaralást a mi kis négyesünknek, külsősökkel való érintkezések, kapcsolattartás, találkozások nélkül.

Mondjuk mi aztán sokféle utazáson vagyunk túl kettesben Papával, és színes a paletta, milyen helyeken aludtunk már. A teljesség igénye nélkül:
Skót vadászkastélyban kialakított hátizsákos diákszállón.
A világvégén megbújó magányos házikóban a walesi dombok között, fűtés nélküli szélfútta kunyhóban, na az nagyon para volt. :D
Reptéri váróban 10 órás csúszással indulva a nászutunkra.
Kétszemélyes sátorban viharban.
Háború utáni állapotokban olyan kempingben, ahol a kilőtt bungalók között táblák jelölték, merre érdemes menni aknaveszély miatt a mosdóba....pffff...
Kaliforniában, ahol mozgott a föld alattunk.
Los Angelesben szilveszter éjjel az autóban, mert nem volt sehol szállás.
New Yorkban az egykori World Trade Center tövében a Marriottban.... mondjuk az véletlen volt.
Indián motelben a Navajo-k földjén.
A Niagaránál egy biztonságos kisvárosi motelben, ahol lenyúlták az irataimat így jogosítvány nélkül vezettem végig fél Amerikán.
Görög vonaton.
Lekésett repülő helyetti pótjáraton.
Kompon a csatornán.

De amit ezen a nyáron próbálunk a gyerekekkel, arra is bizonyára sokáig fogunk emlékezni...így, vagy úgy...

2020. június 9., kedd

Eső / Rain



No, ez már eső...vagy inkább felhőszakadás. A jó kertésznek, aki együtt él a természet szeszélyeivel, tudatosan meg kell tanulnia elégedettnek lenni. Annak örülni, ami van. A pár hete még sóvárogtunk az eső után, de akárhogy is, a növények élni akarnak, és fene gondolta, hogy ilyen szép lesz végül a szomjazó kert. Ma este a vacsoraidő azzal telt, eléri-e a bejárati ajtó köszöbét a víz, amit nem tud elnyelni a föld. De előbb-utóbb minden csepp elszivárog és kisebb veszteségek után meghálálják majd a növények a kiadós égi öntözést.
Nem beszélve az utolsó képen látható szivárványról.