lyen az, mikor az ember örömmel hozza haza a munkát :)
Igen, Ringató foglalkozás volt a kertünkben vasárnap. Egy reggeli és egy délutáni csoportban azoknak a családoknak, akik hozzám járnak év közben is Budapesten.
Kicsit hosszú lesz, de olyan sokan kérdeztétek már, mi is az én munkám....
Az én munkám az egyik legszebb a világon. A diplomám szerint magánének tanár, ének-kamaraművész vagyok, de ennek van olyan része, ami sohasem érdekelt igazán. Mármint a színpad. Ami mindig is érdekelt, az a tanítás. Tanítottam már mindenféle korosztályt, de ami a Ringató foglalkozásokon történik, az az egyik legfontosabb dolog Kodály országában, úgy hiszem. Az alapoknál, a születéskor kezdeni, segíteni a kisgyermekes anyukákat megtalálni a művészet csíráit a hétköznapokban. Mintát adni a kisgyermekkori zenei nevelés családban történő lehetőségeire. Megmutatni, láttatni, rávezetni a figyelmet arra, hogy a rendszeres éneklés, mondókázás micsoda hatással van az értelmi és érzelmi fejlődésre a kicsiknél. Kihagyhatatlan, nem megkerülhető. Mégis előfordul néha, hogy egy-egy családban háttérbe szorul a rendszeres éneklés, az összebújás, elmarad az ölbéli játékok öröme. Mert néha úgy érzik az anyukák, hogy nekik nincs olyan jó hangjuk, ezért még családon belül is bátortalanok az éneklésben. Kiemelt feladat ez számunkra, hogy egy oldott, szeretetteli légkörben nyissuk meg ezeket a csatornákat és bizony az erőltetett bátorítás helyett a közösen megtanult énekek megszólaltatása már hozza is az élményt a felnőtteknek. És akkor máris minden a helyén van, hiszen mindaz, ami a Ringatón történik, otthon folytatódik, és ez egyenes út a kisgyermek számára legfontosabb élményhez: hogy az a személy énekeljen neki, akit ő a legjobban szeret. A létező összes kapocs erősödik, bővül a kicsiknek szóló "tananyag" tárháza az anyukákban és a hosszú évek után az az egyik legnagyobb örömöm ebben, hogy még a gyakorlottan éneklő, zenész anyukáknak is sikerült sok újat tanítani. Kodályi elvekre hivatkozni felelősség, érteni, ismerni kell jól mindazt, amivel ezeken a foglalkozásokon kínáljuk a szülőket és a kisgyermekeket. Nem lehet benne szakmai hiba, csakis igényesen válogatott, értékes anyaggal lehet dolgozni, nem lehet mismásolni, gagyizni (bocsánat a kifejezésért). Ismerni kell az életkort, hogy mit miért, hogyan teszünk és ehhez milyen eszközeink vannak. Ami legtöbbször az egy szál énekhang, némi hangszer, és valamiféle képesség arra, hogy éneklő közösségeket hozzunk létre olyan szülőkből, akiknek talán nem is volt semmilyen kötődésük a zenéhez egészen felnőtt korukig, amíg el nem jöttek először Ringatóra. A mintaadás jelentősége vitathatatlan. A Ringató ezért több, mint egy hagyományos zenebölcsi.
Nem lehetek elég hálás Gróh Ilinek, hogy megalkotta a Ringató módszert, útjára indította ezt a mozgalmat és átadta nekünk mindazt, amivel most dolgozhatunk.
A gyakorlatban úgy néz ki a dolog, hogy általában valamilyen intézménnyel, művelődési központtal van szerződésünk tanév közben a rendszeres foglalkozások megtartására. Több, mint 260 helyszínen határainkon innen és túl. És van számos olyan dolog, amire védjegyes foglalkozásként oda kell figyelnünk, hol tartjuk, milyen környezetben, stb... Nos, ebbe a legkevésbé sem tartozik bele, hogy a kerti konyha padlóján tartsunk Ringatót, ez most véletlen volt. :D Főnöki engedéllyel. :D
Idén a legnagyobb művházam felújítási munkái miatt kicsit befejezetlennek éreztem a tanévet, így jött az ötlet, hogy tartanék egy amolyan évadzáró Ringatót a kertben, így az Apukák is el tudtak jönni. Bíztunk a jó időben, ami kicsit megtréfált bennünket, így szorultunk fedél alá a fák árnyéka helyett.. De imádtam így is, és a korlátozott létszám mellett is nagyon jókedvű óráknak lehettünk részesei, gyönyörűen szóltak az énekek, versek, mondókák, játékok. Nagyon köszönöm minden családnak, aki eljött hozzánk!