Még az olvasásnál maradva....ha visszatekintek a nyárra, nem hiszem, hogy tudnék bárminek jobban örülni mint, hogy Albert ennyire szeret olvasni. Bármikor leül a választott történettel, ha épp nincs jobb dolga napközben. Vagy bekuckózik este a könyveivel a szobájába és nem egyszer előfordult, hogy mire felébredtünk reggel, már égett a szobájában a kislámpa...Olvas a kocsiban és mindig tesz könyvet a kirándulós hátizsákjába, ha útnak indulunk. Emellett néha felolvas a húgának, és szívesen hallgatja még azt is, ha mi olvasunk neki.
Kicsi korától a játékok mellett leginkább a könyvek körül forogtak a gondolatai, még nem járt stabilan, de már kapaszkodott a kanapéba és lapozgatta a mesekönyveket a nagy ülőpárnán. Nem volt mindig könnyű, megszámlálhatatlan órát olvastam fel dínókról, rovarokról, és mondákat, meg mindenféle hihetetlen sztorikat, meséket, verseket. És ha kérte, ismételtem újra, meg újra a kedvenceket még akkor is, ha már lecsúsztam a fotelben az egésztől. :)
De minden támogató pillanat megérte, amit erre áldoztunk, és hálával tartozunk a tanítónéninknek is.
Már összekészítettük a nyári termés egy részét, mert nálunk be lehet vinni a kiolvasott könyveket a suliba megmutatni.
Nagyon büszke vagyok rá, és remélem, elkíséri majd élete során a könyvek szeretete.
