Sosem tudtam egy hirtelen vágással elengedni az ünnepet. Ilyenkor január elején, mikor elindul az iskola, a munka, még bennünk van az igény egyfajta levezetésre, fokozatosságra a visszaállásban. Még kint hagyok pár téli dekorációt, nézegetjük a téli szünet fotóit, és még olvasunk / felolvasok téli meséket esténként, ahogy decemberben is. Az első iskolai napon valami finomsággal várom haza a gyerekeket, de még maradt mézeskalács is a sütisdobozban.
A fát ma lebontottam, nagyon elszomorodtak már az ágai, mert ugye nálunk sokáig áll decemberben már feldíszítve és idén sok év után ismét igazi fenyőnk volt. Ki kell majd tapasztalni egy kompromisszumot, ha élő fenyőt szeretnénk a továbbiakban, mert nyilvánvalóan nem bírja a december elején való feldíszítést és a január közepén történő lebontást, mint a műfenyő.
Holnaptól ismét indul a bambulás a reggeli budapesti dugóban, de itthon még igyekszem jó illatokkal és meghitt hangulatban lepergetni a sötét januári délutánokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése