2017. szeptember 29., péntek

Csak úgy...

mert eszembe jutott



Akarsz-e játszani

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
az utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?

Kosztolányi Dezső

2017. szeptember 26., kedd

Kertnézőben program 2017 szeptember



Idén történt először, hogy őszi látogatásra is kinyitottuk a kertünket az érdeklődők előtt. Éppen 3 hónappal a nyári látogatás után, az őszi színekbe forduló kis portánkon töltöttünk el egy kellemes vasárnapot két tele csoportnyi kertbarát vendéggel. Hűvös, esős reggel után napközben szerencsénk volt az idővel, sőt délutánra még a nap is előbújt egy kis időre. Ismét szívmelengető érzés volt látni, hogy többen az ország legtávolabbi sarkaiból is elutaztak hozzánk erre a két órára. Nagyon jókedvű, nyitott társaságok jöttek össze. Nekünk, házigazdáknak is nagy élmény, mikor a közös érdeklődés ilyen oldott beszélgetésekhez, vidám pillanatokhoz vezet. Ilyen helyzetben az idő is nagyon gyorsan repül, de igyekeztünk a férjemmel mindenben megfelelni, hogy ne maradjon hiányérzet egyetlen távozó vendégben sem. 


Nagy örömünkre ismét sok kisgyermekes család látogatott el hozzánk. Hozzáteszem, ez a szervezőink szerint sem túl gyakori, és nagy öröm látni, mikor a kicsikkel együtt érkeznek a családok. Sőt, mi a sajátjainkkal is bevállaljuk ezeket az alkalmakat, és működik, úgyhogy a kertünk továbbra is gyerekbarát kert. :) 




Számomra ezeknek az alkalmaknak elengedhetetlen része a terítés és vendéglátás. 
A két csoport most egy napon jött, három órám volt arra, hogy mindent leszedjek, elmosogassak, új adagot süssek, új limonádét készítsek, újraterítsek, és megebédeljünk.  :)





 Van friss üldögélőnk! Kényelmes, imádom. Mindig ült rajra valaki. :)



A benti tök párnáink kint most csak dekorációként szolgáltak.







Előkert. Itt is, hátul is történtek kisebb átrendezések. Csak, hogy ne unjuk a dolgot. :)






Többen érdeklődtek arról, mennyi cserepes növényem is van, hirtelen erre nem is tudtam válaszolni. Azóta megszámoltam. 
Most éppen összesen 102 beültetésem van cserepekben, dézsákban, kosarakban, kádakban, fazekakban. :)


A kellemes, kissé hűvös időben végül nem volt szükség a takarókra.






Egy új pihenőhely a gömbkőrisek alatt. Festés után négyszemélyes lesz majd.






A tragacs rendületlenül bírja a strapát. 



Együtt a teraszon. 


Akik már ismerik a kertünket, észrevehették, hogy néhány dolgot átfestettünk.  Megújult a terasz és a Kerti lak. Az eperágyás is átkerült egy régi kádba. És egy nagy döntés után az elmúlt hetekben kb. 75  buxust vettünk ki a hátsó kertben és elbúcsúztunk tőlük. 


A levendula másodvirágzása. 


A paprikák és paradicsomok még vidáman teremnek.


Csodás nap volt, köszönjük mindenkinek!
Jövőre folytatjuk.


2017. szeptember 25., hétfő

Részletek / Details



Vasárnap két csoportban fogadtuk a kertnézőbe hozzánk látogató vendégeket, amiről hozok hamarosan egy kis összeállítást. 
Válogatok majd kissé távolabbi képeket a kertünkről, a teraszról és a nap számomra oly kedves részéről, a vendéglátásról. :)
De előtte még mutatok egy kis sorozatot az apró részletekről. Hogy milyen is most az őszbe fordult kertünk közelebbről.