2016. június 13., hétfő

Velencei képeslapok / Postcards from Venice


Jöjjön hát néhány klasszikus kép a vizek városáról. 
Mi már kétszer is jártunk itt  a férjemmel, de most volt a leghangulatosabb. 
A gyerekeknek messze várakozáson felül tetszett, nagyon élvezték. Az ő tempójukat figyelembe véve arra jutottunk, hogy egy nap maximum 6 órát tudunk gyalogolni. Mivel nem a hajtás, hanem a hasznosan eltöltött idő volt a célunk, két napot is szántunk városnézésre és ide vonattal jöttünk be a vidéki szállásunkról.
Az idő abszolút ideális ilyenkor, napos, de még nincs kánikula, szépek a fények. Már sok a turista, nem tudom, mi lehet itt a nyári szünetben...bár azt tudom, milyen a Karnevál idején, na olyan lehet nyáron, csak forró változatban. :)
Sok évvel ezelőtt jártunk itt utoljára, és amit jó volt látni, hogy a város határozottan tisztább, és a víznek sincs olyan jellegzetes "illata" mint régen. 
Egyedülállóan hangulatos. Egyszerűen nem lehet betelni vele. Akár két hétig is el tudnék csavarogni itt, felfedezni a sikátorokat, az itt élő emberek hétköznapjait, az eldugott utcácskákat, apró részleteket, szépségeket, az idő nyomait, a modern megoldások beillesztését az adott lehetőségekbe, a város poénjait.  Megkeresni a csendet a kis utcákban. Korán kimenni a halpiacra, két asztalos Trattoriában ebédelni, minden nap másféle olasz kávét inni, bár ahhoz mondjuk nem elég két hét :). Megfigyelni, hogy indulnak  a gyerekek iskolába, és eső után az elázott motorcsónakokon  munkába. A boltok nyitása előtt sétálni, mikor még jórészt csak az áruszállító csónakok mozognak. Este pedig hallgatni a teregető kötelek csigáinak nyikorgását. 
De addig is, néhány hagyományos velencei kép, emlékbe:


Utazás a Vaporettoval a Canal Grandén. A hajóra napijegyet érdemes váltani.


Szebbnél szebb paloták. Az egyik legismertebb a Ca' d'Oro.



 A Rialto híd.






  
A Canal Grande torkolatának királynője a Santa Maria della Salute templom. Az 1630-as pestisjárvány után emelték. 


Lenyűgöző házak sora.


Tetőkert...



-Látod kisfiam, azért jó, hogy most tudtunk jönni, mert még tart a suli és nincs akkora tömeg. 
:)
Albert tátott szájjal nézte az emberek hömpölygését. De gyerekes családokat tényleg alig láttunk. 


A Szent Márk tér részletei.





És ami biztosan örök Velencében: A kalap árusok. :)


És egyéb figyelmességek a turisták kedvére. :)


Kicsit odébb...most nem a csónak billegett alattunk, ez a torony bizony ferde.



Szemközt a Szent György sziget. 
Kisütött a nap, és nagyon sokat kellett volna várni a Szent Márk téren, hogy feljussunk a nagy Campanilébe, ezért inkább áthajókáztunk a szigetre, és sorakozás nélkül, onnan, a szemközti toronyból élveztük a kilátást. 





Kiscsikók.  Amint megneszelnek egy zsebkendőnyi szabad területet, már futnának.
De a járda végén jó eséllyel víz van. :) Szóval sokat fogtuk a kezüket. 



Délutáni csúcsforgalom.


Lakatok gyűlnek mindenfelé.


Apró, hangulatos vendéglők.

Apróság. Szem előtt, de legtöbbeknek mégis észrevétlenül. És a város tele milliónyi ilyen részlettel. Egyszer talán még folytathatjuk a felfedezését. 


8 megjegyzés:

  1. Kíváncsi vagyok, hogy Albert rajzol-e valamit erről a kirándulásról?

    Ha igen, megmutatod?

    További szép nyári szünidőt kívánok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. No, majd figyelek! :))
      Tegnap már olasz városok épültek legoból és hagyományos fa kockákból.
      Kértem tőlük pár kockát és harangokat, meg órákat rajzoltam rájuk alkoholos filccel, ezt be tudták építeni a harangtornyokba. :)

      Törlés
  2. Ez nagyon aranyos!:)
    Rajz vagy építés, mindegy is.
    A lényeg, hogy hatással voltak rájuk a látottak.



    VálaszTörlés
  3. Ó, de gyönyörű nyaralásotok volt! Teljesen kisimultak vagytok a képeken. :)
    Szeretem a nyaralós bejegyzéseidet. Tervben van, hogy lassan az ausztriásokat végignézzem, mert össze kell gondolnunk, mit nézzünk meg augusztusban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága vagy, pedig végig beteg voltam. Jó kis torokgyulladás, fülfájás. Brrr...:))
      Éjszakánként azt hittem, megnyuvadok. :)))))
      De azért mentünk, hogy kikapcsolódjunk, szóval csináltam, nem volt mese.
      Úgysem erre fogunk emlékezni. Bár most még emlékszem. :))

      Törlés
  4. Mi tavaly télen voltunk (november végén) szintén 2 kisgyerekkel. És télen is iszonyú sokan voltak...
    Mi ugyan kabát, sapka, sálban voltunk, de gyönyörű napsütésben. A Szent Márk tér víz alatt volt, pallókon kellett menni...A gyerekek imádták. :) Annyira izgalmas város, hogyha 100x menne az ember 100x találna új dolgokat.
    Jó volt olvasni az beszámolódat. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pontosan így van, ahogy mondod! Megunhatatlan!

      Törlés